Blog - Wilier tesztek

"Megmagyarázhatatlan módon kötődőm a régi - mai szóhasználattal élve a retro vagy vintage - dolgokhoz. Talán mert 50 felett már az ember kicsit szentimentálisabb, érzelmileg erősebben kapcsolódik gyermekkora szokásaihoz, használati tárgyaihoz, eszközeihez. Hívhatjuk ezt hagyományőrzésnek is, aminek a kulturális örökség, a szokások, a régi tárgyak tisztelete mellett a hagyományok megőrzésének és nemzedékről nemzedékre történő továbbadása is a célja. 

A kerékpározás vonatkozásában a hagyományőrzés számomra arról szól, hogy tiszteletben tartom a kerékpározás gyökereit, különösen egy olyan korban, ahol a technológia gyakran elhomályosítja a múlt értékeit. Egy retro kerékpár és kiegészítői emlékeztetnek arra, hogy a régi módszerek ugyan nem a legjobbak, elavultnak számítanak, de mindenképpen összekötő kapcsok a kerékpársport hőskorával. 51 évesen, jelentem nem vagyok elavult, inkább oldschool - nemes bor, penészedő üvegben.

Sokáig kerestem a számomra megfelelő, korban hozzám illő, acélvázas kerékpárt. A Wilier Superleggerát a Biondo Bike-nál találtam meg. A Wilieren kívül összesen egy gyártó, a  Colnago forgalmaz még vintage kinézetű, ám modern alkatrészekkel felszerelt kerékpárokat. A Superleggerát például, Campagnolo Chorus szettel szereli a Wilier. A kerékpár érdekessége, hogy a több, mint 50 évvel ezelőtt, 1972-ben a bolt egyik tulajdonosa, az olasz nemzetiségű Gabriele Biondo 17 évesen formában és színben megegyező kerékpáron, egy Wilier Superleggera Ramato-n lett olasz bajnok. Majdnem pontosan akkor, amikor megszülettem.

A színéről. A szín neve ramato. Amit talán úgy lehetne jellemezni, hogy az arany és a narancs keveréke. De egyik sem igazán. Ez a Wilier levédett színe, különlegessége, amelyből bonyolult előállíthatósága miatt a festőüzem csupán 3 darab vázat képes lefesteni naponta.

Ahhoz, hogy megőrizzem az akkori kor szellemét és a korhű élményt tovább erősítsem gondosan válogattam hozzá a kiegészítőket. A pedál, a kulacstartó, korban hozzáillő cipő és ruházat, a falitartó megtalálása és beszerzése hosszú, időigényes folyamat volt, amely türelmet és kutatást igényelt. 

Egyedül a sapka a kerékpáros mez beszerzése nem ütközött nehézségbe, hiszen a Biondo Bike kínálatában megtalálható egy korban a kerékpárhoz illő és kinézetű, gyapjúból készült mez, és alsóruházat is. Pont olyan, amelyben valószínüleg Biondo Úr versenyzett anno. A gyapjú természetes tulajdonsága miatt, mint a lélegzőképesség, nedvességelvezetés és nem utolsósorban - a modern mű-anyagból készült modern mezekkel ellentétben - a természetesség érzése, melyek összekötnek a múlt kerékpárosaival, akik szintén ilyen természetes anyagokat viseltek egy nagyon egyszerű oknál fogva: ez volt csak elérhető akkoriban.

A pedálok:

Sylvan Road Next tipusú, a Japán Mikashima Industrial Co,. Ltd (MKS) által gyártott pedálokat választottam. Ezek 1949 óta készülnek ugyanabban a gyárban és híresek klasszikus, retró dizájnjukról. Az MKS pedálok tökéletesen illenek az „öreg” Wilierhez, hiszen mindkettő a kerékpározás egyszerűségét és eleganciáját tükrözik, tartósságuk egyedülálló a maga nemében. A pedálhoz illő fém pedálkötés és a bőr pedálszíj is az MKS-től van. 

A Ciussi kulacstartót az Elite-től választottam, amely a világ egyik legismertebb kulacstartó gyártója, kínálatukban még megtalálható ez az abszolút régi időket idéző dizájn. Ehhez egy L’Eroica kulacsot találtam, ami kinézetben szintén korhű, habár műanyagból készült és nem alumíniumból, ami az akkori korra inkább volt jellemző.

A cipőválasztásnál különösen fontos volt számomra, hogy a lehetőleg, ha van rá mód magyar terméket vegyek, magyar vállalkozást támogassak. A G&T cég kézzel varrott, bőrből készült cipőjét választottam, amelyek nemcsak kényelmesek, hanem időtlen minőséget sugallnak, tökéletesen illeszkedve a vintage kerékpárhoz. A kiválasztott fekete cipőpár a tiszaföldvári GT Sportcipő Manufaktúra terméke, amely prémium minőségű, valódi bőrből készült sportcipőket kínál, az 1970-es 80-as évek stílusában, hangsúlyozva a hagyományos kézműves munkát. A kézzel megmunkált bőr itt az időtállóságot és autentikusságot jelképezi. Csak úgy, mint egy 50-es férfit!

Egy korhű sisak, ami még hiányzik. Retro sisakot, már nem gyártanak, Ebay-en elérhető néhány korabeli változat igen borsos áron. Egy fülöp-szigeteki kerékpárüzlet Facebook oldalán leletem meg ezt a sisakutánzatot. Ára 10 euró, azonban a világ másik feléről a postagalamb drága. Tárgyalás alatt…

Mivel triatlonozom, előre elhatároztam, hogy a kerékpárt használni fogom. De azt is, hogy lakásomban, méltó helyen fogom tárolni. Mégpedig a falon! Rengeteg formájú és stílusú fali tartót árulnak, melyek főbb jellemzője, hogy a tartón a kerékpár a felsőcsövén támaszkodik fel. Ezek általában fémből készült tartók, modern kinézettel. Mivel egy ilyen kerékpárnál, mint a Superleggera, ez szóba sem jöhetett, hosszas keresgélés után akadtam rá egy spanyol kézműves szakira, Martinra, aki fából készít fali tartókat. Ennek a több elemből álló rögzítő jellegzetessége, hogy a kerékpár nyeregcsövét tartja és nem a felsőcsövön támaszkodik. A kerekek pedig szintén fából készült tartókon nyugszanak. A felsőcsöves verzió nálam abszolút kizáró ok volt, nem csak azért mert korban nem illik hozzá, hanem mert a Superleggera fékbowdenje a felsőcső alatt fut, nincs vázban rejtve, mint ami a modern kerékpároknál manapság alapelvárás. A modern, fém tartó nekinyomta volna a huzalt a felsőcsőnek, ami annak a megnyúlásához és a felsőcső festésének/fényezésének tönkretételéhez vezetett volna.

A boltban tett látogatásaim során és később is Seregély Márta és Horváth Bence szakértelme és lelkesedése nagyban segítette a döntéseimet. Seregély Márta, a bolt társtulajdonosa, 22-szeres magyar bajnok és Magyarország legjobb női kerékpárosa, hat Giro d'Italia teljesítője, és üzlet és tulajdonostársa Horváth Bence, türelme, empátiája és szakértelme nélkül nem vágtam volna bele ebbe az időutazásba. Mindkettőjük segítsége nélkülözhetetlen volt, és külön köszönet illeti őket a támogatásért és a szenvedélyes hozzáállásért, amely a kerékpározás iránti szeretetüket tükrözi. A méretvételtől a kerékpár átadásáig velem voltak, sokszor napi kapcsolatban voltunk. Márta csak ebből az írásból tudja meg azt, hogy van bennünk valami közös. Tudom, hogy ő mennyit és hogyan küzdött anno betegségével. Habár az én esetem más jellegű, azt hiszem mindketten túlélők vagyunk, akiket gyémántkeménységűre mart a harc. A „csakazértis” és „nemadomfel” mentális és fizikai újjászületést hozott, más szemmel tekintünk most a világra. Talán egyetért ő is velem ebben.

Márta és Bence számára ismeretes volt, hogy a felszereléseket illetően mi a „haditervem”, ezért megszerveztek számomra egy találkozót Biondó Úrral. Igen viseltes és 20 éve elhanyagolt olasz tudásom ellenére egy nagyon kellemes örömteli délutánt töltöttem a boltban Gabriele-vel, néha kézzel és lábbal mutogatva, néhol Márta és Bence segítségével, de sikerült a kapcsolódás. Természetesen, elsősorban kerékpáros témában ment a sztorimesélés oda és vissza. Jól éreztem magam, nem csak vásárló voltam, hanem egy kerékpáros a kerékpárosok között.

Zárásként: Úgy érzem, hogy a Wilier Superleggera Ramato és kiegészítői nem csupán használati tárgyak lesznek, hanem a sport történeti örökségének részei is, amelyek összekötnek engem a múlt bajnokaival, olyanokkal mint az olasz Gabriele Biondo (idén lett 70!) vagy a belga Eddy Merckx (idén lett 80!). Számomra a kerékpározás hagyományainak, múltjának őrzése láthatóvá teszi, hogy honnan indultunk, és hogyan fejlődött ez a sport? A vintage kinézetű, acélvázas kerékpárok, mint a Superleggera nem csupán esztétikai élményt nyújtanak, hanem közösséget, kapcsot is teremtenek azok között, akik tiszteletben tartják a múltat, miközben a jelent is maximálisan kiélvezik. 

Időutazás ez, ahol az időgépbe (rá) ülve, beteszem a lábam a pedálkötésbe és visszarepülök a 70-es évekbe, mert az a kisgyermek igazán megérdemelte volna akkor álmai bringáját. Nem lehetett, 40 évet kellett várni, most jött el az ideje. És örül."

Krisztián