Blog - Technika

Amire a legtöbbeknek szüksége van

 

Megmondom őszintén, mikor először megláttam a Wilier Adlar-t, azt gondoltam, hogy ez nem más, mint egy színes szaloncukor csomagolásba öltöztetett, érdekes szamárság, ami a „csináljunk valami meghökkentőt, aztán lesz valami” felkiáltással készült el az íróasztalfiók számára. Olyan érzésem volt, mintha egy delíriumig betépett, bátorrá illuminált olasz mérnökcsapat egy a tervezőasztalon koncepcióként létrehozott kerékpártervet véletlenül bedobott volna a gyártósorra szánt következő évi bringák közé. Mentségemre szóljon, hogy mit is gondolhatna az ember egy XC-re hajazó geometriával ellátott minden irányból nézvést extravagáns gravel kerékpárról, ami egyetlen olyan színben sem kapható, amely ne lenne legalább egy kicsit megosztó…

 

… SZÓVAL, MI EZ AZ ÖKÖRSÉG?

A Wilier Adlar egy extravagáns, tárcsafékes, teljes kábelintegrációval ellátott, NHU-MOD high modulus karbon vázas gravel kerékpár.

Pihenjünk meg egy pillanatra a hosszú mondat után, és nézzük meg, hogy ez a gravel-dolog tulajdonképpen micsoda, és miért jött létre?

  • az első, hogy legyen egy széles körben használható kerékpárjuk azoknak, akik mindössze egy kerékpárt szeretnének tartani. Értsd: nem óhajtanak egy kerékpárt vásárolni országútra, egyet terepre, egyet télre egy negyediket pedig, esetleg görgőzni.
  • a második: az ötletgazda terve az volt, hogy legyen egy olyan kerékpár, amely valahol az országúti és a MTB között helyezkedik el, közelebb az országútihoz – és mégsem cyclocross.
  • a harmadik pedig, egy bizonyítási vágy, mely szerint a koskormány igenis minden felhasználási területre működőképes lehet.
    Ehhez képest mára odáig jutottunk, hogy a gravel egy kormoly versenykategóriává nőtte ki magát, amelynek többedik éve világbajnokságot rendeznek, mi több: most már Magyarországon is van lehetőség ilyen versenyeken indulni, annak, aki azt szeretné. Meg odáig, hogy a túrakerékpár kategóriában kezdi kiszorítani a trekkingeket, sőt, van már saját endurance divíziója is, továbbá van, aki odáig merészkedett (ő lenne írásunk főszereplője), hogy ezt a MTB kategóriához közelebb álló geometriával valósítsa meg.

A gravel tehát, korunk legdinamikusabban növekvő kerékpáros szegmense, amely napról-napra egyre nehezebben definiálható, hogy tulajdonképpen micsoda?

Annyi mindenesetre biztos, hogy a gravel egy olyan koskormányos kerékpár, amely egyszerre szilárd útburkolatra és könnyebb terepre is alkalmas. Amellyel lehet túrázni, komfortosabb, mint egy országúti, de aszfalton gyorsabb, mint egy MTB.



EZ TÖK JÓL HANGZIK, DE MIÉRT VENNE BÁRKI IS ILYET?

Az Adlar tulajdonképpen egy túra gravel kerékpár. Létezik gravel versenyzésre, létezik gravel endurance élménykerékpározásra, és van olyan is, amely a trekking kerékpár helyettesítésére született. Nos, az Adlar pont ilyen.

A trekking/cross trekking kategória ugyanis egy kényszermegoldás. Ezek a kerékpárok ugyanis nem jók semmilyen szempontból sem. Nehezek, kerékpározási élményt nem nyújtanak, nem néznek ki jól, és tele vannak teljességgel felesleges kiegészítőkkel, amelyek pusztán a kategória nonszensz jellegének ellensúlyozására, illetve annak szükségességének ideológia jellegű indoklása céljából jöttek létre. Néhány évvel ezelőtt egy baráti társaságban úgy defináltam a gravel kerékpár kategóriát, hogy ez lesz talán a jó trekking – és mennyire igazam lett.  

Az Adlar zsenialítása ugyanis, nem első látásra jön ki, hanem akkor, amikor az ember közelebbről és tüzetesen megvizsgálja. Akkor viszont robban a felismerés, és az egyszeri kerékpáros valami megvilágosodás-szerű élménnyel gazdagodik a másodperc tört része alatt…

Ez a túra gravel kerékpár ugyanis, olyan, mintha tényleg vettek volna egy trekking kerékpárt, annak az összes ordenáré baromságától megszabadították volna azt, kijavították volna a megmaradt hibákat, leszedték volna a sorját és egy modern olasz-formába, prémiumanyagokból kiöntötték volna a leg-gőgösebb végeredményt, miszerint - na, ezt így kellett volna eddig is.

 

VAGYIS?

Az első, ami nagyon feltűnő, hogy hihetetlenül könnyű lett. De tényleg döbbenetesen könnyű. A második, a geometria és a felszereltség kapcsolata, amelyből nem lehet más következtetésre jutni, mint hogy ezt a kerékpárt kifejezetten túrákra találták ki, amely túra adott esetben nem nélkülözi a rosszabb utakat sem. Mert az Adlar valóban tud terepen közlekedni, méghozzá jól, a geometriája pedig arra predesztinálja, hogy ezt akár egész napos túrák keretében is a lehető legkomfortosabb formában tehessük meg. Az áttétel, a kormány formája, a gumi ballonossága és minden, ami először fura és érthetetlen, hirtelen egy harmonikus, magától értetődő koncepcióvá növi ki magát. 

Az utolsó pont pedig, a málházhatóság. Ezt a kerékpárt ugyanis, valóban minden pontján fel lehet málházni és így áll össze a teljes kép, így értjük meg az Adlar valódi misszióját és értelmét. 

S arról még nem beszéltem, hogy van egy elektromos verziója is, de arról majd legközelebb értekezünk részletesebben. 



ÁRAK, FELSZERELTSÉG, VÉGSZÓ 

A Wilier Adlar nagyságrendileg 1,4 millió forinttól indul Shimano GRX 1x11-es szettel és Miche Contact kerekekkel. Kapható természetesen más felszereltséggel is, annak megfelelő árképzéssel. Ez az ár egészen kiváló ehhez a kerékpárhoz, és ahhoz viszonyítva, amit tud.

Az Adlar egész egyszerűen az a kerékpár, amelyekre a legtöbbeknek szüksége van. Akik számára a kerékpározás egy hobbi, egy szabadidős tevékenység, akiknek a ez az egész a családdal és a barátaikkal eltöltött időt és a mindenekfeletti élményt jelenti – nos, nekik az a jó hírem van, hogy ennél jobb választás nem nagyon létezik jelen pillanatban.

follow us!

Follow us for special offers, exclusive products and information!