Ez egy rendkívül sokak által várt összehasonlító teszt – semmi kétség. Mire megy a Wilier endurance/all around zászlóshajója a Pinarello legkomfortosabb nagyfiúja ellen? Avagy egyáltalán össze lehet-e hasonlítani a Pinarello Dogma X-et a Wilier Granturismo SLR-el?
Már mind a két modellről született részletes modellbemutatónk, a Dogma X-ről ITT, a Granturismo SLR-ről, pedig ITT. Mind a kettőről tudjuk, hogy a kategóriájuk legjobbjai közé tartoznak, és azt is tudjuk, hogy a gyártóiknak ezek a modellek rendkívül fontosak a jelenlegi piacon.
De vajon, össze lehet-e hasonlítani két kerékpárt, egyáltalán ugyanabban a kategóriában indulnak-e, és ha igen, ki húzza a rövidebbet? Avagy melyik legendás olasz gyártónak sikerült jobban a nagy high end endurance kísérlet?
A Wilier Granturismo SLR egy már létező endurance platform továbbgondolása a legendás liliomos gyártó háza tájáról. Ugyanis, ennek a kerékpárnak az előképe, a Cento10 NDR minden létező nemzetközi díjat besöpört, sőt, még az Eurobike-on Év Országúti Kerékpárja is volt a megjelenése évében. Tehát, lehet azt mondani, hogy egy sikertörténetet próbált újrafeltalálni a Wilier, amely az előbbiek tükrében nem is különösebben meglepő fejlemény.
A Cento10 NDR nagy bravúrja az Actiflex konzol volt, amely – állítom az összes hasonlóval próbálkozó márka vonatkozó modelljének kipróbálása után – az egyetlen valóban működő mozgó tag volt, amelyet országúti kerékpárba igyekeztek beleapplikálni.
Ennek fényében nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az Actiflex-konzol és az, amit az nyújtani tudott, pontosan az volt, amely valóban hozzájárul ahhoz, hogy az adott kerékpár egyfelől, tényleg kényelmesebb, és másfelől, sokoldalúbb is legyen! Tehát, az, amire kitalálták, tökéletesen bevált, és ez azért nem olyan nagyon gyakran fordul elő.
Ennek az utódmodellje lett a Granturismo SLR, amelyhez – nagyon meglepő módon – a felújított, újragondolt Actiflex 2.0 konzolt használják, amelyről épp ugyanazt állítják, mint az elődmodellről, tehát, hogy nagyon kényelmes, de megtartja az országútis élményt, mindeközben pedig, rendkívül sokoldalú, és – ami még plusz újdonságként jelent meg – hogy ez a kerékpár már rendkívül könnyű és hihetetlen gyors is. Legyünk őszinték, ez nem hangzik rosszul. Kipróbáltuk, és hamarosan kiderül, hogy a mi olvasatunkban mennyire ülnek ezek az állítások.
Ez egy fordított előjelű történet. Itt is voltak elődmodellek, nem tudom ki emlékszik még a Dogma K8, vagy K10 modellekre? Vagy ott volt a K10-S, amely már a saját mozgó tagját elektromosan működtette. Nem hiszem, hogy az újdonság erejével fog hatni, ha azt mondom: ez az, ami a versenyfüggő, kulturális gyökérzetében mindenhol a győzelmeket halmozó Pinarello-nak nem feltétlenül az asztala. Igen, ezek a modellek nem voltak valami sikeresek. Olyannyira nem, hogy a Pinarello marketingportfóliójában rendszerint a lehető leghátsóbb helyet kapták meg. A kisebbik baj volt velük az, hogy nem nagyon vásárolták őket, a nagyobbik meg ennek a gyökéroka: nem voltak valami jók.
Ekkor úgy döntött a Pinarello, hogy teljesen újragondolja az endurance országúti sorozatát, és – ha egy mód van rá – egy életre elfelejti az országúti kerékpárokba beleerőszakolt konzolokat, mozgó tagokat, ennek megfelelően pedig, egy teljesen más aspektusból közelíti meg ezt a divíziót a jövőben.
Pontosan ezt is tették, és lám, láss csodát, az ötlet bejött és működik! Az új Pinarello endurance országúti kerékpárok hihetetlenül jók lettek és rengeteget el is adnak belőlük. Az összefüggéshez nem kell Nobel-díj, attól tartok.
A Dogma X a Pinarello all around/endurance sorozatának a csúcsa. A család alapvetően három aldivízióból áll. Van a Pinarello X1, ami egy endurance plus jelzővel is illethető országúti kerékpár. Aztán, van a Pinarello X5, X7 és X9, amelyek a klasszikus endurance vonalat viszik, és van az egésznek a tetején a Dogma X, amely meg már inkább egy all around geometriát kapott, és többféle felhasználásra is kiváló a gyártó bevallása szerint. Hogy ez mennyire van így, megmutatja a számiunkra a teszt!
A Pinarello Dogma X a gyártó állítása szerint egy olyan komfortos high end országúti kerékpár, amely egyszerre kényelmes, bitang gyors és még akár gravel versenyzésre is tökéletesen alkalmas. Ezt a kerékpárt is a nekem már jól megszokott 540-es méretben, Xolar Black színben, Shimano Dura Ace Di2 szettel és Princeton Grit 4540 DB karbon kerekekkel kaptam tesztelésre. A kötelező – és nagyon gyors – bikefitting után neki is vághattam vele az olasz utak rengetegjének – mivel ez egy előre leszervezett, csoportos teszt volt, ugye.
Két dolog azonnal feltűnt. Az egyik, hogy tényleg komfortos, a másik pedig, hogy iszonyú gyorsan lehet menni vele, ahhoz képest, hogy ez elvileg egy endurance bringa. De ez utóbbi tényleg meglepő volt. Gondolom, senki sem csodálkozik rajta, hogy egy ilyen csoportos teszt alkalmával azért van sebesség, és amit ebből a kerékprból ki lehetett préselni, az szabályosan sokkoló volt.
Itt gyorsan hozzátenném, hogy ezt természetesen nem a Dogma F-hez kell hasonlítani, mert az egy duplakuplungos 1000 lóerős Ferrari-ból is a biturbo változat, de annak nem is a komfortelemekre van kihegyezve a hivatalos promóciója...
Kimondhatom, hogy a Dogma X-nél gyorsabb endurance-nek aposztrofált országútin én nem ültem még. Tényleg egy rakéta. Azt kell mondanom, hogy a Pinarello itt sem tudta meghazudtolni önmagát, és még ebből is versenyt csinál. Szóval, bitang sebes. S valóban komfortos, nyoma sem volt annak, hogy valami rázna, pedig egy nem is olyan rövid murvás szakaszra is levittek minket, amelyre ezek a 35 mm-es Pirelli P Zero TRL gumik nem biztos, hogy a legalkalmasabbak, bár azt azért hozzá kell tennem, hogy még így sem volt a dolog kellemetlen pedig – a változatosság kedvéért – itt sem mentünk lassan...
Itt jön ki a Pinarello-nak az állítása, miszerint ez egyszerre egy teljes értékű gravel kerékpárnak is használható, amelyet mi sem bizonyít jobban, hogy az Ineos Grenadiers férfi versenyzői szinte minden nemzetközi megmérettetésen ezt a kerékpárt használjak gravel setup-al, és nem a Grevil F7/F9 modelleket. Nos, itt nem volt gravel setup, de a lényeg átjött.
A komforthoz még hozzátartozik a hátsó részen található, „cross” szóból származtatott X-jel, amely állítólag plusz komfortot ad a már egyébként is fordított hajlítású támvillákon túl. Szerintem ez valóban így lehet, mert tényleg semmilyen kellemetlenséget nem éreztünk nagy sebességnél sem.
A Dura Ace Di2 szettről és annak a műkösésről nem merengenék itt hosszasan, főleg, mert már több ízben megtettem, például ITT az új Dogma F tesztjének alkamával. Nyilván, a Pinarello saját gyártású MOST Ultrafast Carbon integrált kormánya kiválóan muzsikált, ami viszont megér még egy mondatot, az a kerék.
A Princeton Grit 4540 Grit kerekei nagyon szépen mozogtak minden körülmények között, amihez nyilván hozzájárul az a tény is, hogy az amerikai gyártó ezt a kerékszettet gravel-re fejlesztette ki, és ha még az árát is megnézzük, ezt el is várjuk tőle.
A Pinarello Dogma X tehát, egy nagyon gyors, rendkívül sokoldalú, hihetetlenül könnyű és valóban kényelmes all around országúti kerékpár, amely teljes értékű gravel kerékpárként is abszolút működőképes.
A Granturismo SLR hazai pályán került kipróbálásra, így a rosszabb útminőség ingyen és bérmentve adott volt, amit most hirtelenjében nem tudom, hogy előnyként vagy hátrányként fogjak-e föl... ?
Ebből a kerékpárból egy L-es méretű verziót kaptam, amely egy leheletnyit nagyobb volt, mint az előbb megénekelt Dogma X. Színben a Faded red-white glossy variáció jött. Felszereltség tekintetében a Granturismo SLR-hez is Shimano Dura Ace Di2 szett járt, valamint Miche Kleos 36 Carbon kerekek + ne feledkezzünk meg a Wilier Zero Bar integrált karbon kormányáról.
Mivel, a Dogma X tesztje volt előbb, ezért automatikusan ahhoz hasonlítottam, hiszen két presztizsgágytó ugyanabban a kategóriában játszó országúti endurance/all around csúcsmodelljéről van szó. Az első észrevételem, hogy ez a kerékpár a Dogma X-hez viszonyítva érezhetően nehezebb egy kicsit. Nem lényeges a különbség, de azért észre lehet venni. A második észrevételem, hogy ez is hihetetlenül gyors, meg kell hagyni: majdnem ugyanolyan gyors, mint amilyennek én a Pinarello-t éreztem - de ezért ez utóbbi még jobb ebben a tekintetben. A geometriája érezhetően komfortosabb egyébként a Dogma X-énél, és akkor következzék itt a leghihetetlenebb élmény: ez a kerékpár, amit kényelem szintjén nyújt, az egészen páratlan.
Tehát, ha eddig azt soroltam, miben tud a Dogma X még ennél is többet, akkor gyorsan tegyük hozzá, hogy ebben az összehasonlításban ellenben, utcahosszal a Granturismo SLR a jobb! Lehet a Dogma X a leggyorsabb endurance országúti, de hogy a Granturismo SLR a legkényelmesebb, amit én valaha próbáltam, az egészen biztos! Az Actiflex 2.0 konzol amikor rosszabb útminőséget érzékel, nagyjából 5 mm mozgást enged. S tényleg. Viszont, amikor jobb volt az út, meg sem mozdult és úgy suhant alattam ez a Wilier, mintha ezen múlna, hogy reggel felkel-e még a Nap... csodálatos, magzati élmény volt, komolyan, és a kiegyensúlyozottságnak az a nem egészen evilági szintje, amitől még a megérdemelten agyondicsért és díjakkal kitömött elődmodell is nagyon messze volt.
Ebbe a kerékpárba nem igazán lehet gravel gumikat belepakolni, de ez nem is baj, mert arra ott van a Rave SLR és a Rave SL. Ez egy kimondhatatlan mértékben komfortos és emellett viharsebes endurance országúti kerékpár, igazi endurance geometriával, és ennek megfelelő karakterisztikával.
A Dura Ace Di2 szettre itt sem térnék ki (nyilván nagyon jó), de ami meglepő volt, hogy a Princeton-hoz képest jóval alacsonyabbra árazott Miche kerekek milyen fantasztikusan működtek! Én nem gondoltam volna, hogy ennyire jók lesznek - azonban ez egy igazán kellemes meglepetés volt.
A Pinarello Dogma X egy rendkívül sokoldalú, könnyű, elképesztően gyors, amolyan igazi „by Pinarello” all around országúti kerékpár, amelynek minden eleméről üvölt, hogy egy luxustermékről van szó. Emellett, nagyon jó pont az is, hogy egyrészt, kényelmes, illetve akár gravel kerékpárként is használható - még a legmagasabb szintű versenyzésre is.
A Wilier Granturismo SLR pedig, egy hamisítatlan olasz endurance országúti, amely pontosan az, aminek szánták: a legkomfortosabb (és az egyik leggyorsabb) abban a kategóriában, amelyben nevezett. Hihetetlen kényelem, lenyűgöző műszaki igényesség, gyorsaság és szépség egyvelege.
Nos, de melyik nyert nálunk?
Az, hogy melyik a szebb, nyilván ízlés kérdése, szerintünk a Pinarello-k külső megjelenés tekintetében (is) mindenki felett állnak, és ez – bár gyönyörű a Granturismo SLR – most sincs másként meglátásom szerint. A Dogma X még gyorsabb és könnyebb + gravelként is használható, a Granturismo SLR viszont kényelmesebb, s még mindig bitang gyors, és ha valaki egy endurance országútit keres, szerintem ez az igazán fontos.
Ha csak ennyit hasonlítanánk össze, akkor nagyjából egyenlő lenne az állás, de van itt még egy szempont, amely nálam eldöntötte ezt a kérdést. Ez pedig, az ára.
Nálunk alapvetés, hogy high end kategóriában sosem nézzük az árat, hiszen az minden gyártó tudásnak a legjavát jelenti. Nekem meggyőződésem, hogy ezen a szinten egy kerékpár ne olcsóbb legyen, hanem jobb, mint a másik!
Viszont, esetünkben két csúcsmoddellről van szó, hasonló felhasználási területre szánva (még ha vannak is nyilván eltérések ebben is), és felszereltsében is közel egyező csomagban... ha nem nézzük az árat, nagyon nehéz volna eldönteni ezt a versenyt a kicsit különböző előnyök miatt.
Így nézzük az árat kivételesen!
Hasonló felszereltséggel a Dogma X szük hatmillió forintba, a Granturismo SLR pedig bő négybe kerül.
Ez akkora különbség, amit ennyire közel eső élmény esetében nem tudunk, tehát, nem figyelembe venni: úgyhogy nálunk ennek a tesztnek a Wilier Granturismo SLR a győztese.
Follow us for special offers, exclusive products and information!